A vértanú Szent Margit ünnepe. Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina (a keleti egyház így is tiszteli). Mindössze tizenöt éves volt. Mint sok más vértanú halálában, Margitéban is a vakbuzgó pogány apa működött közre. Miután képtelen gyermekét pogány hitére visszatéríteni, maga jelenti fel a hatóságoknál. Margit a börtönben legyőzi a sárkányalakban megjelenő kísértőt, de hóhéraival szemben védtelen. Fáklyákkal égetik a testét, majd vizeshordóba vetik, végül lefejezik.
Neve a görög eredetű Margarétából származik, jelentése gyöngy. Szent Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája” címet viselte. IV. Béla király is Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát.

Medvesalján Retkes Margit néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket, hogy jó gyenge maradjon. Csépán a tyúkültetésre alkalmas nap. A Hortobágy vidékén általában esős napnak tartják. Zentán Margitot Legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.