E nap különböző vallásokban a napistenek ünnepe. A keresztények ezen a napon Jézus Krisztus születése napját ünneplik. A keresztény családok ilyenkor elmentek a templomba, utána megebédeltek a karácsonyi asztalnál. Az ünnep családi körben telt. Ezen a napon semmilyen munkát nem szabadott végezni, sokhelyütt még a seprést is tiltották, s ilyenkor az istállóból a trágyát sem szabadott kihordani. Néhol a főzés is tilos volt az emberek elképzelése szerint. Ezért jellemző - a máig is fennmaradt hagyomány -, hogy kocsonyát ettek. Ezen a napon is jártak a karácsonyköszöntők. Betlehemeztek, pásztorjátékot mutattak be, s ezzel ajándékokat gyűjtöttek. Természetesen, mint minden fontosabb fordulóponthoz a néphitben, ehhez a naphoz is kapcsolódott időjárásjóslás. Bácskában, Bánátban, Szerémségben úgy tartották, ha karácsony vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható. Ha hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész és állatpusztulás. Ha keddre esik 25-e, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható. Ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz és sok gabona lesz. Ha csütörtök, vagy péntek az ünnepnap, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, de hullani fognak az állatok.

A szombaton ünnepelt karácsony jó telet, szeles tavaszt és nagy drágaságot hoz.
Egy másik elképzelés szerint a Luca naptól karácsonyig tartó időszak (12 nap) időjárását kell figyelni, annak ugyanis megfelel a következő év hónapjainak időjárása.