A húsvéti ünnepkörrel ismerkedtünk a márciusi Cimbora-találkozón, majd Szili Erika könyvtáros vezetésével húsvéti kézműves ajándékokat készítettek a cimborák. A tojáskereső játékot Tóth Renáta gyermekkönyvtáros játszotta a gyerekekkel.
A húsvéti ünnepi hagyományokat Fejesné Szabó Piroska gyermekkönyvtáros ismertette, aki netes vetélkedőre is hívta az érdeklődő cimborákat.

A húsvét ünnepköre

         A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

 A valláson kívül a húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak meg.

         Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. Nagyböjt alatt az igazán vallásos emberek nem fogyasztanak húsféléket, így tisztulnak meg. A húsvét onnan kapta a nevét, hogy ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve „nagyhét”. A nagyhét, a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap.

         A húsvétvasárnapot megelőző vasárnapot virágvasárnapnak nevezik. Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte, pálmaágakat lengetve. Napjainkban ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

         Húsvéti szertartások

A virágvasárnap a nagyböjti előkészület csúcspontja, Jézus Jeruzsálembe való megérkezését jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

         Nagycsütörtök

Az utolsó vacsora emléknapja. Ilyenkor minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván, hogy Jézus tanítványai is elaludtak azon a bizonyos éjszakán, amikor pedig virrasztaniuk kellett volna a Gecsemáné kertben, az Olajfák hegyén.

         Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise, hanem Igeliturgia van, áldoztatással. Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Teljes csendben, áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. A negyvennapos böjt mélypontja nagypéntek, Jézus szenvedéseinek és kereszthalálának napja. Ennek tiszteletére a legtöbb templomban passiójátékot rendeztek.

         Nagyszombat

A szombat esti misét vasárnap vigíliájának (előestéjének) nevezik. Húsvét vigíliája (istentisztelete) az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A nagyszombati mise után a hívek körmenetet tartanak, amely a leglátványosabb nagyszombati szertartás. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadt Krisztus.

         Húsvétvasárnap

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozik az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartozást is jelképezi. A hagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztani a húsvéti tojásokat, hogy mindig hazataláljanak a családtagok családjukhoz.

         Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító , megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az új élet ígéretét. (Legenda: a szegény asszony a XIX. században tojásokat rejtett el gyermekeinek a kertben, hogy valamivel meg tudja ajándékozni őket. Mikor a gyerekek felfedezték a tojásokat, abban a pillanatban egy nyúl ugrott ki a rejtekhelyről, s innentől hiszik úgy, hogy a nyuszi hozza a piros tojásokat). A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. Régebben a legények a kútról merített vödör vízzel öntötték le a leányokat, mostanában egyre inkább elterjedt a kölnivel, illatos parfümmel történő locsolkodás.