Versek

Enyedi György: A hóember

Fekete szén a szemem,
szép sudár a termetem,
orrom répa, nagy darab,
a fejemen vaskalap.

Szám is van, fülemig ér,
hónom alatt seprűnyél,
s hósubámon - még ilyet!
kilenc apró gomb fityeg.

Ág hegyéről csöpp veréb
szállt a vállamra elébb:
arra volt kíváncsi tán,
hogyan szelel a pipám?

Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó

Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet,
minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.

Kiss Dénes: Jön a fagy

Jön a fagy,
jön a fagy,
Jégpatkós
lovakon.

Jár a fagy
kopogóst,
Kipp-kopp
ropogóst.

Ember is
didereg,
Toporog,
táncot rop.

Jár a fagy,
kipi-kopp,
Deresen
bekocog.

Lova csönd,
lova köd.
Nyomában
jég ropog.

Húsvéti köszöntők

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden palánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ő soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!

Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.

Majtényi Erik: Nőnapi köszöntő

Egy szál virág kettő
bársony szirom feslő.
Két szál virág három,
karcsú zsenge száron.
Négy szál virág öt,
zöld levél között.
Minden virág gyönge
szirma édesanyám néked nyit ma.
Erdő-mező bokrétája,
néked virít nők napjára.

Kányádi Sándor: Köszöntő március 8-ra

Tavaszodik, virág nyílik:
hóvirág, ibolya.
Összeszedtem, mit csak leltem,
ebbe a kis csokorba.
Tavaszodik, a hegyekről
patakokba fut a hó.
Soká éljen, édesanyám,
S még száz évet nagyanyó!

Szalai Borbála: Indul a nap jókor reggel

Felkel a nap
jókor reggel,
útnak indul
fényes kedvvel.
Felfelé hág
a kék égen-
s félúthoz ér
éppen délben.
Mégsem áll meg,
nem ebédel,
komótosan
továbblépdel…
Lassacskán megy,
mendegél,
pont estére célba ér:
megérinti
az ég szélét,
s el is oltja
aranyfényét.