”Benned emeli Szent György jó vitéz
győztes lándzsáját a szörnyeteg ellen,
benned tusakodik az égi hős
halálodig szüntelen küzdelemben.”

Európa nagy részén ősi pásztorünnep. Ezen a napon hajtják az állatokat először a legelőre. Szent - György napja a babonák, rontáselhárító és gonoszűző varázslatok napja is.
Szent György előkelő családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.
A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért páncélos, dárdájával sárkányt ledöfni készülő vitézként, sárkányölőként ábrázolják. A leghíresebb sárkányölő szobor Prágában található. Több lovagrend támogatója is volt Szent György, többek közt a magyar alapítású Szent György lovagrendé. Szent György évszázadokon át a lovagok, lovaskatonák, fegyverkovácsok, vándorlegények  védelmezője volt, a jelenkorban a rendőrök és cserkészek oltalmazója.

Annak érdekében, hogy a teheneket és egyéb jószágokat megóvják az ártó szellemektől, Szent- György napi tűzön hajtották át az állatokat, hogy azok megtisztuljanak a füstben. A falusi emberek féltették gyermekeiket is a gonosz szellemektől, ezért szenes vízben mosdatták őket. Más esetben parazsat dobtak a vízbe, és abban fürdették meg a kicsiket.

Szent György napját alkalmasnak tartotta a nép földbe rejtett kincsek keresésére, mert szerintük azon a helyen, ahol kincs van, ilyenkor lángot vet a föld. Ott érdemes kincsek után kutatni, és ha a szerencse ránk mosolyog, kincsesládikát is találhatunk.

Érdekesség:
Nemzetközi Szent György Vitézei Lovagrend Magyarországon 1998. május 30-án újra életre kelt a lovagrend. A Lovagrendnek bárki a tagjává válhat, aki megfelel a feltételeknek és elfogadja annak célkitűzéseit.