A farsangról

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, a három királyok ünnepe. Ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A vízkereszti népszokásokból mára leginkább az maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén március 5-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák - ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") - vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.

A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús, a fánk, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat.

Forrás:http://alfahir.hu/vizkereszt_es_farsang

Érdekességek:

Járjunk busót!
 

Busójárás, avagy ahogy a farsang zajlik Mohácson, ahol az ország legnagyobb - és túlzás nélkül világraszóló - télűző mulatozása kerekedik, ahol évről-évre ünneplő tízezrek tanítják móresre a cidrit és a havat.
 
A helyszín már önmagában is az élő történelem, hiszen a 900 éves Mohács aligha cseng ismeretlenül bárkinek, aki valaha is koptatott már iskolapadot és pláne látott már történelemkönyvet. Egy ilyen kultúrában – és persze látnivalóban is – gazdag településnek pedig nem akármilyen hagyomány dukál.
 
Nos akkor mi is a busójárás? Az biztos, hogy a település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása, eredetére pedig kapásból két magyarázat is akad: Az egyik a tél kiadós berezeltetése és elűzése - ezért az ijesztő maskarák - a másik pedig szintén nem mai, hiszen a török időkre emlékezik.
További információk itt