Deák Ferenc Megyei Könyvtár

E fórumon várjuk azokat az észrevételeket, javaslatokat, szakmai tapasztalatokat, esetleg tanulmányokat, melyek gyermekeink értő olvasóvá nevelését segíthetik. Közösen gondolkodva eredményesebbek leszünk! (e-mail: dfmkgy@dfmk.hu)

A 2011. évi "Az év fiatal könyvárosa" pályázat különdíjas pályamunkája.

Vadonatúj formával, gazdag tartalommal találkozunk a DFMK Gyermekkönyvtárának honlapján. A jelmondat, amellyel invitál bennünket a búvárkodásra: „Utazz velünk… köss ki nálunk!”. A nyitóoldal színes, vidám képet takar: a hullámzó kék tengeren ringatózik egy fehér vitorlás hajó. Ha rákattintunk a hajó bármely vitorlájára, egy-egy megszívlelendő idézet, bölcs gondolat tárul fel előttünk.

Mi is az a kamishibai? A Japánból eredő és igen népszerű papír színház, a kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást...

A Nyugat-dunántúli Regionális Hálózatkoordinációs Központ „A közoktatást segítő szervezetek szolgáltatói szerepben” című konferenciáján 2011. február 14- én elhangzott előadás ppt - bemutatója.

Másképp – máshogyan! Olvasásfejlesztés új médiapedagógiai módszerekkel: Mesekastély – internetes honlap bemutató. Integrációs foglalkozás 3-5. osztályosoknak

Másképp – máshogyan! Olvasásfejlesztés új médiapedagógiai módszerekkel - Kalandozás a Traff parkban - Internetes honlap bemutató. Integrációs foglalkozás 2-3 osztályosoknak

Az Olvasó Lurkó című havi gyermeklap 2005 májusában született meg a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban. Ennek már 5 éve, és úgy gondoltam, szeretném megmutatni, bemutatni azoknak az olvasóknak is, akik eddig még nem találkoztak vele...

A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely és a Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2010. május 12-én tartotta tavaszi továbbképzését könyvtárosok és magyar irodalmat tanító pedagógusok részére. Meghívott előadónk dr. Fűzfa Balázs, a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ docense volt. Előadásának címe: "Mentés másként" - avagy új utakon az olvasás? Már az előadás címválasztása is jelezte, hogy rendhagyó, különleges mondanivaló vár ránk. Mi, a "régi generáció" tagjai még fenntartásokkal fogadjuk az internet térhódítását a fiatalok, a diákok körében. Úgy érezzük, az értékes irodalom, a színvonalas kultúra került veszélybe a "számítógépes generáció" világában. Hogy jogos vagy nem a félelmünk? Ezt a lehetséges veszélyt próbálta enyhíteni az előadás, Fűzfa Balázs eszmefuttatása...

A téma megközelítését a mese jelentőségével, és a gyermeki lélekre gyakorolt hatásával kezdem. Mindannyian hősök vagyunk a saját élettörténetünkben, ugyanúgy találkozunk a hétfejű sárkánnyal, akivel meg kell küzdenünk, át kell kelnünk az Üveghegyen, megtapasztalnunk az égigérő fa poklát, és mennyországát, miközben éljük földi életünk. Mindezek a saját félelmeink, gátjaink, élethelyzeteink, melyekre megoldást keresünk. A gyermek számára elsődlegesen a mesék szimbolikus nyelvén megfogalmazott üzenet járul hozzá a feloldáshoz, a feszültségek levezetéséhez, a problémák rendbetételéhez...

Tisztelt Kollégák, amikor erre az előadásra kezdtem készülni, jó diák módjára rengeteg szakirodalmat gyűjtöttem, beszélgettem a munkatársaimmal, érdeklődő újságírókkal, pedagógusokkal; aztán olvastam, csak olvastam, és egy idő után úgy éreztem, mintha egy végeérhetetlen történet részese lennék. A mai helyzet megértéséhez megpróbáltam visszanyúlni az olvasáskutatók, Gereben Ferenc, Nagy Attila és mások évtizedekkel ezelőtt publikált eredményeihez...

Mai felgyorsult, rohanó világunkban az „idő rabszolgái” vagyunk – felnőttek és gyerekek egyaránt. A technikai civilizáció, a „gépcsodák” korában, az internet mindenható uralma idején egyre kevesebb idő jut önmagunkra. Ez végképp igaz, ha lelki-szellemi szükségletünkről van szó. A reklámok, a fogyasztói társadalom hirdetői állandóan arra sarkallnak bennünket, hogy mindig mindenből az újat, a még tökéletesebbet keressük igényeink kielégítésére. Igen ám, de közben hol marad a lelki-szellemi táplálék, ami szintén szükséges, vagy legalábbis szükséges lenne az emberi létezéshez? A készen kapott tárgyak, az új termékek szakadatlan forgatagában (mint a mókuskeréken) csak pörgünk, pörgünk rendületlenül, s a lényeget talán elmulasztjuk! Az idők kezdete óta világos, elfogadott tény, hogy az ember spirituális, lelki-szellemi fejlődéséről is beszélnünk kell, nem csak a technikai fejlődés mérföldköveiről. Amióta létezik az írás, s annak nyomtatott formája, a könyv – az olvasás biztosította alapvetően és elsősorban az emberi szellem fejlődését...

A harmadik évezred elején az információs társadalomban nagyon fontos, hogy a non profit intézmények, így a könyvtárak mekkora figyelmet tudnak magukra vonni. Ettől döntő mértékben függ elismertségük, a szolgáltatásaik iránti kereslet, azaz sikerességük a társadalomban és szakmai körben. A PR eszközeinek alkalmazása a könyvtári információs szolgáltatások terén hozzájárul a fenntartói, olvasói, munkatársi bizalom megteremtéséhez, ami megalapozhatja a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerést...

Az Olvasó Lurkó címu havi lap 2005. májusában született a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában. Létrejöttének alapgondolata abból fakadt, hogy a könyvtárunkba látogató gyerekolvasók szívesen válogattak a nekik szóló folyóiratok között, ám amikor haza szerették volna vinni, hogy otthon olvassák tovább kedvenc rovatukat, csalódottan vették tudomásul, hogy folyóiratot nem kölcsönöz a könyvtár. Ekkor támadt az ötletem, hogy milyen jó lenne egy olyan gyermekeknek szóló periodika, amit haza is lehetne vinni. A folyóirat tehát egyfajta hiánypótló eszköz lett...

A címben szereplő mottó: „Tudás és érzelem”, azokra a gyermekkönyvtári törekvésekre utal, amely napjainkban munkánk fő jellemzői. A tudás átadása hatékonyabb, ha érzelmileg megalapozzuk az ismeretszerzési folyamatot. Második értelmezésben: a gyerekek olvasmányszerkezetére jellemző az ismeretterjesztő irodalom túlsúlya, ugyanakkor az érzelmi intelligenciájuk fejlődéséhez szükségük van (lenne) a szépirodalom (mese, regény, vers) olvasására is. Végül harmadik értelmezésünk szerint: az információs majd tudástársadalom legfőbb értéke az ismeret, a tudás, melyet korunkban a számítógépes ismeretszerzés – elsősorban az internet -, valamint a hagyományos források együttese jelenti, ez utóbbi érzelmi életünket is gazdagíthatja...

A ma gyermekei lesznek a következő évtizedek felnőttjei, ezért nem mindegy hogyan neveljük fel a jövő nemzedéket. Vajon kikre hárul ez az óriási felelősség? Természetesen elsősorban a szülőkre. A bölcs szülő még a fogantatás előtt vagy legalább a terhesség alatt felelősségteljesen gondolkodik, odafigyel gyermekére, törődik vele. Mindez a szeretet, figyelem, gondoskodás, nevelés kell, hogy végigkövesse életünket figyelembe véve életkorunkat, életkörülményeinket. A legfogékonyabb életkor 10 éves korig tart, amíg a gyerekek személyisége még formálható, alakítható. Ezért olyan nagy kihívás szülőnek lenni, de nemcsak szülőnek, hanem pedagógusnak és gyermekkönyvtárosnak is! A három terület: otthon, iskola, könyvtár, amely együtt alkot egy egészet, és a legnagyobb mértékben felelos a jövő nemzedékért...

Deák Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára, 2005. január. 10. Csoportfoglalkozás kezdődik, az én feladatom a fotózás: ellesni a pillanatot, az örömöt, a lelkesedést, a játékot. Szeretem ezt a feladatot, mert lefényképezhetek valami többet, valami szebbet és egyben a jövőt is, a gyermeket...